Fasciának a kötőszövet bizonyos részét nevezzük. Olyan lágyszövetek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek részt vesznek a mozgások létrehozásában (pl. ízületi szalagok és tokok, inak, izompólya), illetve beburkolják a teljes emberi testet, formát és védelmet adva annak.
A víz nagyon fontos alkotóeleme az emberi testnek. A fascia az emberi test vízkészletének 25 százalékát raktározza. Olyan molekulákat is tartalmaz, melyek nagy mennyiségű víz megkötésére képesek. Ez a képesség nagyon fontos, és az is, hogy ezek a molekulák ott legyenek. Amikor olyan tréninget végzünk, olyan ingereket adunk a kötőszövetnek, ezeket a molekulákat tudjuk stimulálni. Ezek a molekulák a hialuron sav molekulák. Minél több hialuronsav található a kötőszövetben, annál több víz megkötésére lesz képes. Minél több víz van bennünk, annál könyebb lesz a facia lemezek elmozdulása, azaz annál könnyedebb lesz a mozgásunk.
Az izmok és fasciák anatómiai és funkcionális egységet alkotnak. Az egyes izmokat körülveszi a saját izompólyájuk, az izmot alkotó izomrostokat is fascia rendezi kötegekbe, a rostok és kötegek közötti teret is fascia tölti ki, ill. az azonos működésű izmok is egy vastagabb fasciasövénnyel vannak elválasztva egymástól. Majd az egész rendszert felületesen is beborítja a bőrünk alatti, felszínes fasciaréteg. Mondhatnánk, a fascia ott van mindenhol. Azért nem lehet csak az izomról gondolkodni, ha a testről, a mozgásról beszélünk, mert ennyi kötőszövet veszi körbe, szövi át. Muszály a kötőszövet tulajdonságaival együtt gondolkodni róla, és a mozgásról, az edzésprogramról.
A kollagén egy fehérje típus. Egymással összetekerednek ezek a fehérjeláncok, kötéseket alakítanak ki egymás között. Azáltal, hogy spirálisan összetekerednek, egy nagyon nagy szakító szilárdságot hoznak létre. Ha túlságosan összegabalyodnak a kollagének, túl sok keresztkapcsolat jön létre köztük, ez akadályozni fogja a mozgást. Ezért kell olyan mozgásokat végeznünk, mely feloldja ezt az összegabalyodást.
Amikor az izmok funkciójáról gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kötőszövet, a fascia mechanikai ingerekre adott biokémiai válaszát sem. A fasciában rengeteg és sokféle idegvéződés, receptor van. Ezek közül az un. Proprioceptorok az elmozdulásokat érzékelik. Arról adnak tájékoztatást az idegrendszernek, hogy a különböző testrészeink hol vannak a térben és mit csinálnak. A receptorok felfogják az ingert, és továbbítják, a fasciák pedig azonnal reagálnak rá. Azonnal változik az összetételük, struktúrájuk, viszkozitásuk, mobilitásuk. Ezzel szemben az átváltozásuk hosszú távon következik be, tehát törődnünk kell velük ahhoz, hogy az adott ingerre létrejött változás adaptálódhasson és úgy is maradhasson.
A fascia legfontosabb jellemzője a viszkoelasztikus tulajdonság.
Ez a viszkozitás és az elaszticitás fogalmának összekapcsolása.
A viszkozitás az áramlással szembeni ellenállást jelenti, azt, hogy egy folyadék mennyire gyorsan áramlik. A kötőszövetben lévő víznek alacsony a viszkozitása. Ha ez a viszkozitás megnő, a szövetek elcsúszása nehézkessé válik. A mozgásban tehát nagyon fontos, hogy milyen szöveti viszkozitást érünk el a gyakorlatokkal.
Az elaszticitás fogalma pedig azt jelenti, hogy egy nyújtó erő hatására az anyag deformálódik, megnyúlik, majd a nyúló erőt követően visszaáll az eredeti állapotára. A kötőszövet az elaszticitását a benne lévő elasztikus és kollagén rostoknak köszönheti. A megnyújthatóságuk miatt van bennük folyamatosan tenzió, és amiatt tudnak elasztikus energiát tárolni.
Teljes mozgató rendszerünket a fascia határozza meg. A benne tárolt energia mindenképpen meg fog jelenni a mozgásaink során. Amikor az izom kontrakciók (feszülések) létrejönnek, az izmainkat mozgatjuk, ezzel együtt mindig mozgatjuk a fasciákat is. A fasciában keletkező energia hozzáadódik az izomban keletkező engergiához. Erőt tárol, mert folyamatosan tenzióban, nyújtásban van, mindig van benne egy elasztikus potenciál, ami aztán elasztikus, majd kinematikus (mozgási) energiaként a mozgásainkban részt fog venni. A fasciák erőközvetítésben is részt vesznek. A fascia ugyanis nem csak átszövi és beburkolja, hanem az egymástól távol elhelyezkedő izmokat össze is köti. Az izmok közötti együttműködés azért jöhet létre, mert a fascia biztosítja a kapcsolatot köztük.
Az izmok tehát nem egyedülállóan vesznek részt a mozgásban. Pl. amikor függőlegesen állunk és egyensúlyban vagyunk, kiegyensúlyozott izomműködés zajlik a testünk elülső és hátsó oldalán. Amikor valamelyik testrészünk előre felé elmozdul, előre billenteni ki a testünket az egyensúlyi helyzetéből, ezért a hátsó izmoknak, izomláncnak be kell kapcsolniuk, hogy ne essünk előre.
Vagy pl. állásból egy tárgyért való lenyúláskor a test hátsó izomlánca kapcsol be és fékezi a testet ebben a mozgásban. (ilyen izmok pl: hátsó comb, farizmok, hátizmok, nyakizmok) Tehát a fascia biztosítja az együttműködést a struktúrák között.
Amikor azt mondjuk, hogy erőkifejtés, a legtöbb ember az izomerőre gondol. Arra, ogy az izom kontrakcióból mekkora erő származik. Az izomerőhöz azonban hozzáadódik az elasztikus erő, elasztikus energia is. Mit jelent ez? Ha egy anyagban elasztikus energia keletkezik, az hogyan alakul át mozgási energiává. Ez történik az izmainkban. Amikor megmozdítunk bármit magunkon, a rajta lévő faciát is megnyújtjuk. Minél nagyobbat húzunkk rajta, annál erősebben akar visszakerülni az eredeti állapotába. Az elasztikus energia keletkezésének képességét elasztkus potenciálnak nevezzük. Kötőszöveteink rendelkeznek ezzel az elasztikus potenciállal. Ez fejleszthető. Elasztikus tároló kapacitásnak is nevezhetjük. Minél több nyújtó ingert adunk a fasciáknak, ez az elasztikus potenciál egyre nagyobb lesz. Így a mozgásainkhoz egyre nagyobb mértékű elasztikus energia fog hozzájárulni. Ez egy nagy nyereség a mozgásban. Az a test, amely gazdaságosan működik, sokkal tovább tud működni, sokkal tovább marad egészséges.
A mozgás stúdiónkban elérhető torna foglalkozások és szolgáltatások erre a csodálatos tudományos felfedezésre alapszanak.
És miért írtam neked ilyen sokat az emberi testről?
Mert szeretném, hogy megismerd és értsd a testedet, a benne lezajló folyamatokat, hiszen csak így tudsz a magad számára egészséged szempontjából igazán helyes döntéseket hozni. Ha tudsz magadról néhány fontos dolgot, kialakulhat benned egy természetes igény arra, hogy még többet megtudj, hogy a tested egészségéért még többet megtégy és ne másoktól várd a továbbiakban a megoldást. Hiszen a megoldás Te magad vagy! :-)